Olvasási idő: 4,5 perc
A következő otthon keresésénél a fókusz szinte mindig ugyanazokon a kérdéseken van, vagyis magán az ingatlanon: hány szoba van, milyen az alaprajz, mennyire világos, milyen az állapota és mennyibe kerül megvenni és felújítani.
Van viszont egy másik réteg, amiről ritkábban esik szó – pedig nap mint nap hatni fog rád, ha odaköltözöl: a környék, amiben élni fogsz, annak minden összetevőjével.
Nem, most nem az esztétikai kérdésekre gondolok, hanem olyan adottságokról, amelyek:
- befolyásolják a pihenésedet,
- a közérzetedet,
- hosszabb távon akár az egészségedet is
Ezeken többnyire nem lehet gyorsan, pláne könnyen változtatni – ezért különösen fontos, hogy még A nagy döntés előtt tisztában legyél ezekkel is.
Az alábbi szempontokat ingatlanszakértőként én is mindig előre megnézem, mind eladó ingatlanoknál, mind ingatlanvásárlás támogatásánál.
Zajterhelés – nem mindegy, mit is hallgatsz
A zajtérképek megmutatják neked, hogy milyen zajterhelésre kell készülnöd a közúti és vasúti forgalomból, valamint az üzemi tevékenységből éjjel és nappal.
Ha megnézed a zajtérképeket, azokon decibeleket (dB) látsz. Bár az színezés sokat segít, azért érdemes egy pillanatra megállni és lefordítani őket. Viszonyításképp néhány adat:
- 30 dB – csendes hálószoba
- 50 dB – normál beszélgetés
- 70 dB – forgalmas utca
- 90 dB – fűnyíró, motor
- 110 dB – kisbaba sírása közelről
„Meg lehet szokni” merült fel talán benned is a kérdés.Ezt a mondatot sokszor hallom: főleg azoktól is, akik már ott élnek, és azoktól is, akik épp kompromisszumot készülnek kötni.
A szakértők szerint azonban a zajhoz való „hozzászokás” sokszor nem azt jelenti, hogy a hatása megszűnik – hanem azt, hogy a szervezet folyamatosan alkalmazkodik egy állandó stresszforráshoz.
Van egy rossz hírem: ezek a térképek csupán a hivatalos,”nagyban” mérhető adatokat mutatják. A mindennapi életet viszont sokszor a kisebb, helyi zajforrások határozzák meg. Ezek nem szerepelnek adatbázisban, viszont műholdképen, térképen vagy Google Street View-n viszont megtalálhatók. De nézzük is meg, hogy mire is gondolok:
- óvoda, iskola
- zeneiskola,
- játszótér,
- sportpálya,
- kocsma vagy rendezvényhelyszín,
- templom.
Ilyen szemmel is érdemes végigsétálni a kiszemelt környéken – fizikailag vagy virtuálisan.
Amit semmilyen térkép nem mutat meg
És van még egy még rosszabb hírem a számodra: van, Amit semmilyen térkép nem mutat meg A hétvégi flexelés, a hangos szomszéd, az alkalmi bulik csak kérdezéssel derülnek ki.
Ilyenkor érdemes nemcsak az eladót, hanem – ha van rá lehetőség – a környéken élőket is megszólítani. Bátran menj ki a játszótérre, parkba, menj be a pékségbe, és beszéltess az emberekkel. A legtöbben szívesen mesélnek az életükről, a lakóhelyükről, ne légy szégyenlős
Tetszik? Akkor légy rendszeres olvasóm. Iratkozz fel hírlevelemre!
Még egy kis zaj: a repülőgépek – nem csak a reptér környékén
Sokan azt gondolják, hogy a repülőzaj csak a reptér közvetlen közelében kérdés. A valóság sajnos ennél árnyaltabb.
Tavaly nyáron egy vevőm kb. 1,5 km-rel költözött arrébb, hogy kikerüljön a Ferihegyre érkező gépek egyik leszállási útvonalából.Mindez nem a reptér mellett volt – hanem a XIII. kerület közepén.
Bizonyos szélirányoknál akár 15 percenként érkezett egy gép. Ez nem mindenkit zavar – de fontos, hogy tudj róla, mielőtt döntesz. Ha a kiszemelt településen vagy környékén van reptér, akkor érdemes ellenőrizni a repülési útvonalakat. Figyelem! A széliránytól függ a leszállási útvonal, így simán elkerülheted az ingatlan megnézésekor ezt a kérdést, így arra ne támaszkodj!
Levegőminőség – avagy nem mindegy mit szívsz be
A levegő minőségét sokkal nehezebb „érzésre” megítélni, mint a zajt, illetve kevesebben tartják fontosnak. Szerencsére léteznek nyilvános szmogtérképek, főként nagyvárosokra.
Mielőtt hozzám hasonlóan téged is elbizonytalanítana a sok adat, tudd, hogy lakásvásárlóként nem kell minden adatot értelmezni. Laikusként elég 2–3 kulcsértékre figyelni, vagyis
- PM10 / PM2.5 – szálló por
- NO₂ – jellemzően közlekedési eredetű szennyezés
Ha egy területen ezek tartósan magasak, az nemcsak kellemetlenséget jelenthet, hanem hosszú távon hatással lehet a közérzetre és az egészségre is.
Bár a szmogtérképek sokat segítenek, de azért nem teljes a lefedettségük. Ott, ahol nincs mérőállomás, ott azt javaslom, hogy nézd meg a zajtérképeket, azon belül is a közúti forgalmat mutatókat, melyek jó indikátorok lehetnek. A nagy forgalom jellemzően több kipufogógázt és szálló port jelent.
Fontos: ezek az adatok segítenek, de nem adnak teljes képet. Vannak tényezők, amelyeket semmilyen hivatalos térkép nem mutat meg:
- egyes településeken télen vegyes tüzelés,
- ipari vagy mezőgazdasági létesítmények szagterhelése,
- zárt völgyekben megrekedő levegő.
Itt is érvényes: érdemes „nyitott orral” menni egy környéken, és megkérdezni az ott élőket.
Ivóvíz minősége – ritkán ellenőrizzük, pedig alapvető
Magyarországon az ivóvíz összességében jó minőségű, de léteznek települési szintű nyilvános adatok, amelyek megerősítést adhatnak.
Külön kiemelném az ólomtartalom kérdését, mert az ólom hosszú távon idegrendszeri problémákat okozhat, különösen gyermekek esetében.
Sokan legyintenek erre az egész témára azzal, hogy „úgyis ásványvizet iszunk”. Csakhogy csapvizet használunk:
- főzéshez,
- mosogatáshoz,
- fogmosáshoz,
- napi rutinfeladatokhoz.
Természetesen léteznek víztisztító megoldások, de ezek egyrészt plusz költséget jelentenek, másrészt nem mindegyik szűr ki minden problémát. Ezért nem mindegy, mire mondasz igent alapból.
Ezek adottságok, nem hibák
Fontos hangsúlyozni: a zaj, a levegő minősége vagy a víz nem „hibák”, hanem adottságok.
Nem arról van szó, hogy „rossz döntést hozol”, hanem arról, hogy tudatosan vállalod-e azt, amivel együtt fogsz élni.
Minél több információd van előre, annál kisebb az esélye a későbbi csalódásnak.
Hol tudod mindezt ellenőrizni?
A fenti szempontokhoz nyilvánosan elérhető térképek és adatforrások léteznek. Ezeket egy helyen összegyűjtöttem egy nyilvános gyakorlati listában, melyet szakértőként én magam is használok.
Szeretnéd elkerülni az ingatlanvásárlókra váró tipikus csapdákat?
Ha nemcsak a környezetet, hanem magát az ingatlanvásárlási folyamatot is szeretnéd biztonságosabbá tenni, akkor neked készítettem az „Így NE rontsd el az ingatlanvásárlást! 33+3 rejtett csapda, amibe ne lépj bele – Gyakorlati tippek ingatlanvásárlóknak a buktatók elkerülésére” gyakorlati útmutatót
Kerüld el a tipikus csapdákat, és légy jelen felkészülten, tudatosan az ingatlanvásárlás teljes folyamatán, hogy ne tudjanak átverni, ne pocsékolj el hónapokat az életedből, és ne kerülj bele jogi útvesztőbe.
“Magabiztosságot és biztonságérzetet adott, tudatosabbnak érzem magam tőle. Komplexitásában abszolút felülmúlta az elvárásaimat.” / D. Franciska, friss házasok, első közös otthont keresők
