Olvasási idő: 6 perc
Költözés gyerekkel: hogyan legyen kevesebb stressz és több biztonság az új otthon felé vezető úton?
Egy család költözése ritkán csak arról szól, hogy dobozokat pakolunk, költöztetőt hívunk, majd egyik lakásból átvisszük az életünket a másikba. Szülőként ilyenkor nemcsak szervezünk, döntünk, telefonálunk és listákat írunk, hanem közben próbáljuk a gyerekeinket is megtartani ebben a nagy változásban.
Mert a gyerekek reagálnak. Van, aki hangosan, van, aki csendesebben. Van, aki izgatott lesz az új szobától, más inkább szorongani kezd, mert még nem tudja, pontosan mi vár rá.
Az Ingatlan Felkészülten Podcast legújabb epizódjában Vida Ági gyerekpszichológussal, a Kismamablog.hu szerzőjével beszélgettünk arról, hogyan tehetjük a költözést a gyerekek számára könnyebbé, és mire figyeljünk mi szülők, hogy mindenki idegei a lehető legépebbek maradjanak.
A költözés gyerekkel nem sprint, hanem hosszabb átmenet
Ági szerint az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a konkrét költözést és az arra való felkészülést (nagyon) nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni. Még akkor sem, ha elsőre úgy tűnik, „csak át kell vinni pár dobozt”.
A valóságban a költözés szinte mindig tovább tart, mint gondolnánk. Különösen gyerekkel. Az élet ugyanis nem áll meg közben: ugyanúgy van altatás, bevásárlás, munka, betegség, hiszti, vacsora, óvoda, iskola és minden más, ami a családi hétköznapok része.
Ezért sokkal könnyebb, ha nem napi, hanem heti tervben gondolkodunk. Nem baj, ha egyik nap nem haladunk semmivel, mert a gyerek éppen nyűgös vagy beteg. Egy másik napon lehet, hogy minden gördülékenyebb lesz, és akkor behozhatjuk a lemaradást.
Ami fontos, hogy ne várjuk el magunktól, hogy gyerekkel ugyanúgy menjen a költözés, mint gyerek nélkül.
A kicsiknek nem az új szoba a legfontosabb, hanem a szülői stabilitás
Sok szülőben felmerül, hogy az új otthonban majd minden „új szabály” szerint induljon. Például: ha a gyerek eddig a szülőkkel aludt, akkor az új lakásban már külön szobába kerül.
Ági szerint ez a kisebb gyerekeknél nem jó ötlet. Egy költözés önmagában is nagy változás. Ha ehhez még az is társul, hogy új ágy, új szoba, új esti rutin és kevesebb közelség jön, az könnyen túl sok lehet egyszerre a gyerekünknek.
A 2–3 éves kor alattiaknak elsősorban arra van szükségük, hogy a szüleik elérhetőek, nyugodtak és kiszámíthatóak legyenek. Nem az számít nekik igazán, hogy mekkora a szobájuk, milyen színű a fal, vagy mennyire dizájnos a gyereksarok. Hanem az, hogy anya és apa ott van, számítani lehet rájuk, és az alapvető rutinok nem borulnak fel teljesen.
Mikor és hogyan vonjuk be a gyereket?
A bevonásnál nagyon sokat számít a gyerek életkora.
A kisebb gyerekeknél elég egyszerűen, röviden beszélni arról, hogy költözni fogunk, lesz egy új otthonunk, és ott is együtt leszünk. Nem kell hónapokkal korábban részletesen magyarázni, mert ami a felnőttnek tervezés, az a kisgyereknek könnyen bizonytalanság lehet.
Az óvodásoknál már segíthet, ha kisebb döntésekbe bevonjuk őket. Például kiválaszthatják az ágyneműt, a függönyt, egy kis dekorációt, vagy segíthetnek bepakolni néhány saját játékot. Nem az a cél, hogy ők döntsenek a költözésről, hanem hogy legyen kontrollérzetük: érezzék, hogy részesei a folyamatnak.
Az iskolásoknál és kamaszoknál még fontosabb, hogy ne a fejük felett történjen minden. Őket már be lehet vonni az ingatlanok megnézésébe, a környék felfedezésébe, a saját szobájuk megtervezésébe. Sőt, sokszor olyan szempontokat vesznek észre, amelyek felnőttként nekünk eszünkbe sem jutnának.
Ne marketingezzük az új otthont!
Szülőként hajlamosak vagyunk enyhíteni a változást azzal, hogy lelkesítjük a gyereket: „Meglátod, milyen jó lesz!”, „Ott majd rengeteg barátod lesz!”, „Sokkal nagyobb lesz a szobád!”
Ági szerint ezzel érdemes óvatosan bánni. Nem biztos, hogy lesz azonnal sok új barát. Nem biztos, hogy a nagyobb szoba lesz a gyerek fő szempontja. És ha túl nagy ígéreteket teszünk, könnyen csalódás lehet belőle…
Sokkal jobb, ha őszintén, nyugodtan és életkorának megfelelően beszélünk a változásról. Nem kell drámát csinálni belőle, de nem is kell rózsaszínre festeni mindent.
A gyereknek elsősorban biztonság kell. Az érzés, hogy bár változik a lakás, a környék vagy akár az óvoda, a szülei továbbra is mellette vannak.
Az időzítés sokat számít
Ha megoldható, érdemes a költözést nem közvetlenül óvoda- vagy iskolakezdésre időzíteni. A bölcsődés és óvodás korosztálynál különösen fontos, hogy legyen idő megszokni az új otthont, mielőtt új intézménybe is kerül a gyerek.
Ideális esetben a költözés és az óvoda- vagy iskolaváltás között van néhány hét. Persze az élet nem mindig ilyen rendezett, de ha van mozgástér, érdemes figyelembe venni, hogy a gyereknek idő kell az akklimatizálódáshoz.
Az iskolásoknál különösen megterhelő lehet, ha a költözéssel együtt hirtelen iskolát is kell váltaniuk. Ilyenkor nemcsak az otthon változik meg, hanem a közösség, a napirend, az elvárások és a baráti kapcsolatok is.
A szülő is kérhet magának kapaszkodókat
A költözés nemcsak a gyereknek nagy változás, hanem a felnőtteknek is. Ezért fontos, hogy ne próbáljunk mindent fejben tartani.
Ági nagyon praktikus tanácsa: mindent írjunk le. Legyen közös családi naptár, megosztott táblázat, feladatlista, költségterv, telefonszámgyűjtemény. Nem azért, mert mindennek tökéletesen kell alakulnia, hanem azért, mert ami csak a fejünkben van, az plusz stresszt jelent.
Egy költözésnél mindig lesznek váratlan feladatok. Mindig kiderül még valami. Mindig több időt visz el a szanálás, a dobozolás, a rendrakás vagy a szerelés, mint ahogy eredetileg gondoltuk.
És ez nem kudarc. Ez a költözés természete.
Nem kell azonnal tökéletes otthont teremteni
A beszélgetés egyik legfelszabadítóbb gondolata az volt, hogy az új otthon sosem lesz az első napokban tökéletes.
A család idővel lakja be a teret. A gyerekek nőnek, változnak az igények, más lesz fontos egy kisgyerekes, egy óvodás, egy iskolás vagy egy kamaszos családban. Ami most játszósarok, abból később tanulósarok lesz. Ami most babakonyha a nappaliban, az pár év múlva eltűnik, és jön helyette valami más.
Nem az Instagram-kompatibilis otthon a cél, hanem az, hogy a lakás a család valódi életéhez igazodjon.
Mikor érdemes jobban figyelni a gyerekre?
Természetes, ha a gyerek a költözés után átmenetileg nyugtalanabb, hisztisebb, többször ébred, vagy több figyelmet kér. A kisebbeknek például az új zajok, új fények, új szobák és új rutinok is szokatlanok lehetnek.
Akkor érdemes jobban odafigyelni, ha a változás tartósan fennmarad. Például: ha az iskolás gyerek hetek után is nagyon befordul, nem akar menni, romlanak az eredményei, vagy látványosan megváltozik a viselkedése. Ilyenkor lehet, hogy nem is maga a lakásváltás a fő nehézség, hanem az élethelyzet egésze: válás, iskolaváltás, közösség elvesztése vagy más érzelmi teher.
A legfontosabb ilyenkor is az, hogy a gyerek érezze: nincs egyedül.
Felkészülnél az ingatlanvásárlás buktatóira is?
A költözés gyerekkel érzelmileg is nagy feladat. De mielőtt idáig eljutunk, ott van maga az ingatlanvásárlás: a döntés, az alku, a szerződés, a pénzügyi vállalások és azok a rejtett buktatók, amelyekre vevőként könnyű későn rájönni.
Ha szeretnél felkészültebben dönteni, nézd meg az Így NE rontsd el az ingatlanvásárlást! 33+3 rejtett csapda, amibe ne lépj bele – Gyakorlati tippek lakásvásárlóknak a buktatók elkerülésére gyakorlati útmutatót, amely abban segít, hogy tudd, mire figyelj még azelőtt, hogy ajánlatot tennél vagy szerződést írnál alá.
„Magabiztosságot és biztonságérzetet adott, tudatosabbnak érzem magam tőle. Komplexitásában abszolút felülmúlta az elvárásaimat. Sok pont megszólított, hogy igen én is ezt érzem, sok pedig aha élményt adott, amire én magamtól eddig még nem is gondoltam.
Bátrabb lettem tőle, mert már kevésbé érzem olyan megfoghatatlannak, ismeretlennek és rejtett csapdákkal telinek a folyamatot.” (D. Franciska, friss házasok, első közös otthon)
